A megnagyobbodott prosztata tünetei sok férfi számára megterhelők. Egy urológus elmagyarázza, hogyan kezelhetők.
Állandóan vécére kell menniük, vizelési problémáik vannak, vagy úgy érzik, hogy a húgyhólyagjuk nem ürül ki rendesen? Ezek mögött a tünetek mögött gyakran a megnagyobbodott prosztata áll, amely összenyomja vagy beszűkíti a húgycsövet.
A prosztata jóindulatú megnagyobbodása az életkor előrehaladtával gyakran jelentkezik a férfiaknál. Dr. Galambos Dániel urológus elmagyarázza, mit lehet tenni a kellemetlen tünetek ellen.
Mely tünetek fordulnak elő leggyakrabban a jóindulatú prosztatamegnagyobbodásnál?
A legtöbb férfi azért fordul hozzám, mert gyakran kell vécére mennie, vagy mert gyenge a vizeletsugara. Sokszor úgy érzik, hogy a vizelet nem folyik rendesen, csak szakaszosan, vagy csak kis mennyiség távozik.
Másoknak az az érzésük, hogy a húgyhólyagjuk nem ürül ki teljesen. A betegek számára gyakran azonban az állandó vizelési inger a legnagyobb probléma, különösen éjszaka, mivel ez jelentősen ronthatja az alvás minőségét.
Hogyan lehet megállapítani, hogy valaki túl gyakran jár-e vécére?
A húgyhólyag normál térfogata körülbelül 250-300 milliliter. Minden, ami ennél kisebb mennyiségben ürül, bizonyos értelemben „takarékpróba”, és utalhat megnagyobbodott prosztatára.
A beteg ilyenkor egy úgynevezett vizelési naplót kap: néhány napon keresztül feljegyzi, mikor megy vécére, és körülbelül mennyi vizeletet ürít. Ebből aztán megállapítható, mennyi folyadékot iszik, és valóban milyen gyakran kell vizelnie.
Természetesen az ivási szokások is szerepet játszanak. Ha valaki például napi három-négy liter folyadékot iszik, akkor természetesen gyakrabban kell vécére mennie.
A kezelőorvos számára ugyanakkor nemcsak a gyakoriság, hanem az egyes vizelések mennyisége is fontos.
Hogyan diagnosztizálják a megnagyobbodott prosztatát?
Először az úgynevezett IPSS-pontszámot határozzuk meg, amely az International Prostate Symptom Score, vagyis a Nemzetközi Prosztatapanasz Pontszám rövidítése. Ehhez a beteg kitölt egy kérdőívet.
Ebben többek között azt kérdezzük, milyen a vizeletsugár minősége, jelentkeznek-e vizelési nehézségek, illetve marad-e vizelet a húgyhólyagban.
Az eredmény alapján egy 0 és 7 közötti pontszám enyhe panaszokra, míg 20 pont feletti érték súlyos panaszokra utal.
Következő lépésként vizeletmintát kérünk, hogy kizárjuk az esetleges fertőzést. Ezután ultrahangvizsgálattal megnézzük, hogy a húgyhólyag valóban teljesen kiürül-e.
A prosztata pontos méretét végül szintén ultrahangvizsgálattal határozzuk meg.
Meg lehet előzni a prosztata megnagyobbodását?
Ez egyértelműen az idősebb férfiak betegsége. Az életkor tehát klasszikus kockázati tényező.
Van azonban összefüggés az úgynevezett civilizációs betegségekkel is. Ide tartozik például a zsírmáj, a magas vérnyomás és a cukorbetegség.
Egyes tanulmányok szerint az étrend is szerepet játszhat, például az, hogy valaki mennyi húst fogyaszt. Azt azonban még nem sikerült egyértelműen bizonyítani, hogy pontosan milyen életmódbeli tényezők befolyásolják a prosztata megnagyobbodását.
Az egészséges életmód mindenesetre nem árthat.
Fiatalabb férfiak is érintettek lehetnek? Mire utalhat ez?
Ritkán előfordulhat. A legtöbb beteg azonban nem a megnagyobbodott prosztata miatt jelentkezik, hanem azért, mert gyakran kell vizelnie.
Egy túlműködő húgyhólyagnak azonban sokféle oka lehet. Ilyenkor az a kihívás, hogy kiderítsük: valóban a húgycső szűkülete okozza-e a panaszokat, vagy egyszerűen a húgyhólyag túl aktív.
A húgyhólyag ugyanis tulajdonképpen egy úgynevezett pszichoszomatikus sikerszerv. Ezzel azt értem, hogy a húgyhólyag reagál arra, ha valaki izgatott, ha vécére kell mennie, vagy ha stressz éri.
Ennek okai lehetnek lelki terhelések és más problémák is.
Fiatal betegeknél a húgycső szűkülete az egyik legfontosabb vizsgálati szempont. Ilyenkor megnézzük, hány milliliter vizelet távozik másodpercenként.
Az úgynevezett vizeletáramlási görbe alapján felismerhető, hogy van-e húgycsőszűkület. Ezt általában uroflow-vizsgálattal mérjük.
Bonyolultabb esetekben húgyhólyagtükrözésre is szükség lehet.
Különösen az úgynevezett maradékvizelet-érzés terhel meg sok beteget. Mit lehet tenni ellene?
Ha valakinek maradékvizelet-érzése van, az egyértelmű jele annak, hogy az érintettnek hólyagürítési problémája lehet.
Vagy azért, mert a húgyhólyag túl gyenge, vagy azért, mert akadályozva van a vizelet elfolyása.
Egy másik lehetséges ok a húgyhólyag rugalmasságának csökkenése. Ha a hólyag az életkor előrehaladtával veszít rugalmasságából, akkor kevesebb folyadékot tud tárolni, és gyakrabban jelentkezik vizelési inger.
Alapvetően ilyenkor gyakran már a prosztataprobléma előrehaladottabb szakaszáról van szó.
Hogyan kezelik a megnagyobbodott prosztatát?
Általában két lépésben járunk el.
Elsőként megpróbáljuk csökkenteni a prosztata által okozott elfolyási ellenállást. Ez gyógyszerekkel történik.
Ehhez úgynevezett alfa-blokkolókat alkalmazunk. Ezek ellazítják a húgycső körüli izomzatot.
Második lehetőségként úgynevezett 5-alfa-reduktáz-gátlókat írhatunk fel. Ezek gátolják a prosztata növekedését, hosszabb távon pedig akár zsugoríthatják is.
Ez azonban általában hosszú távú kezelés, amely akár évekig is tarthat.
Ha ez nem elegendő ahhoz, hogy elkerüljünk egy műtéti beavatkozást, akkor operációra lehet szükség.
Ennek lehetséges szövődménye például a vizeletcsepegés, illetve a szexuális működéssel kapcsolatos zavar.
Alternatívaként léteznek olyan műtéti eljárások is, amelyek során a prosztatán belül szövetet távolítanak el.
A műtét körülbelül egy óráig tart, ezután a betegek általában egy-két éjszakát töltenek a kórházban.
Ezt követően a probléma rendszerint tartósan megoldódik.
