Amikor anya lettem mindenki körülöttem tanácsokat osztogatott a gyereknevelésről, de én soha nem hallgattam senkire sem. Azért nem mert kevés olyan ember van aki tudja, hogyan neveljen nem csak szót fogadó, de boldog gyereket is.
Az én véleményem az, hogy a gyerek elsősorban boldog legyen. A legtöbb szülő annyira félti a gyerekét, hogy azt sem engedi meg, hogy a gyereke elessen, hogy tanuljon a saját hibájából. Ezek a szülők mindig beleszólnak a gyerek életébe, ők akarják megoldani a gyerek problémáit.
Az én általam felállított szabály a következő: Készítsétek fel a gyermekeiteket az utazásra, de hagyjátok meg nekik az esélyt arra, hogy önállóan menjenek ezen az úton.
Meghajoltok a gyerekeitek előtt
Mindenki azt szeretné, ha tökéletes szülő lenne, a mi gyerekeink sokkal jobb körülmények között élnek mint mi az ő korukban. Minden kérésüket teljesítjük, egy új játék, csokoládé és más egyebek. A probléma az, hogy így a gyerekek azt hiszik, hogy körülöttük forog a világ, és legközelebb amikor nem fogja megkapni azt amit akar nagyon mérges lesz és hisztizni kezd.
Nem kell meghajoljunk a gyerekeink előtt, szeretnünk kell őket, ők jelentenek nekünk mindent, de ők ezt nem így kell lássák mert, ha igen akkor egoista felnőttekké válnak. A gyerekek kell tudják azt, hogy azt amit akarnak nem kaphatják meg itt és most.
Úgy gondoljuk, hogy a gyerekeink tökéletesek
Tanítóktól hallom sok esetben, hogy a szülők többsége nincs felkészülve arra, hogy elfogadja a negatív kritikát a gyermekéről. Ha egy tanár vagy tanító kritizálja a gyereket akkor ez rögtön egy vitát indít el a szülő és a tanító között, pedig a tanító csak azért szól, hogy még idejében cselekedhessünk. Ha a tanárok az iskolában azt mondják, hogy a gyerek csúnyán viselkedik, sértegeti esetleg bántja az osztálytársait akkor ezen egy szülő el kellene gondolkodjon és beszélnie kellene a gyerekével, nem pedig a tanárra megharagudni.
A szülők egész életét a gyerekek jelentik
Büszkék vagyunk a gyerekeinkre amikor sikereket érnek el, sokkal jobban örülünk neki, mint a saját sikereinknek, de mindent mértékkel kell tennünk. A szülőnek is meg kell legyen a saját élete, a saját sikere, a gyerekeknek szükségük van a megfelelő példaképre.
Ha azt szeretnénk, hogy a gyermekünk, teljes és boldog életet éljen akkor nekünk is úgy kell élni azért, hogy mi legyünk a példaképei.
Minden döntést a gyerekeink érdekében hozunk
Normális dolog, hogy minden szülő azt szeretné, hogy a gyereke ne kerüljön rossz társaságba, a szülők azt szeretnék, hogy a gyerek tisztelje őket azért mert egy jobb életet akarnak biztosítani a számára. A probléma az, hogy egy ilyen gyerek nem tud egyedül gondolkodni, ezért vagy olyan emberré válik aki egy legegyszerűbb döntést sem tud meghozni egyedül vagy elfelejti azt, hogy az engedelmesség nem minden esetben normális dolog. Ne döntsük el azt, hogy ki kell legyen a gyerek, mert ez nem a szeretetnek a megnyilvánulása.
Tanulás
Minden szülő azt szeretné, hogy az ő gyereke legyen a legjobb mindenben a tanulásban és a sportban is, ezért az ilyen szülő gyermeke csak a munkát és a sikerért történő harcot tanulja meg.
Az élet nem csak munkából és harcból áll, az életben örülni kell a jelen pillanatnak. Próbáljuk a gyerekeket meggyőzni arról, hogy nem a győzelem minden áron az egyetlen dolog ami fontos az életben, egy embert a személyisége határoz meg.
Ne fosszuk meg a gyerekkortól
Minél boldogabb egy gyerek annál boldogabban nő fel, kutatók állítása bizonyítja mindezt. A legrosszabb amivel a gyerekeket terheljük, a sok lecke, különórák és ezek mellett még azt is elvárjuk tőlük, hogy otthon segítsenek nekünk. Ne feledjük el mindenkinek joga van a boldog gyermekkorhoz.
A gyerek tudja mit akar
Már akkor tervezgetjük a gyerekeink jövőjét amikor még szinte csecsemő, arról álmodozunk, hogy ő többet fog elérni az életben mint mi. Ne próbáljuk megváltoztatni azt ami nekünk nem tetszik, ne kötelezzük a gyereket arra, hogy olyan legyen amilyennek mi megálmodtuk hagyjuk, hogy olyan legyen amilyen ő saját maga.
A szülők elfelejtik, hogy a cselekedet többet jelent mint a szavak
Minden szülő tökéletesnek akar látszani a gyerekei előtt, azt is tudjuk, hogy ha intelligens, tisztelettudó gyereket akarunk nevelni akkor példát kell mutatni. Sokan elfelejtik azt, hogy a morális instrukciók nem működnek. Legközelebb amikor a gyerekkel azért veszekszünk mert nem tisztel másokat, előbb kérdezzük meg magunktól, hogy nem látott tőlünk negatív példát.
Elitéljük a szülőket a gyerekeik miatt
Amikor egy makacs gyerekkel van dolgunk akkor rögtön azt gondoljuk, hogy rossz szülei vannak, de ez nem mindig igaz. Nincs tökéletes felnőtt és könnyen kezelhető gyerek sem. Soha nem tudhatjuk azt, hogy a másik szülő mennyire félti a gyermekét ezért nem kell senkit elitélnünk.
A karakter alábecsülése
Minden gyereknek meg van a saját karaktere, ne próbáljuk a gyereket a könyvekből olvasottak alapján megváltoztatni. Az egyetlen dolog amit tehetünk a gyerekért: adjunk neki több szabadságot, ne rejtsük el a gyerek elől a reális világot, ne engedjük, hogy a szülői szeretet bötönt jelentsen a gyerek számára.