Úgy döntöttem, hogy folytatok egy kisebb kísérletet, de az eredmény megrázott…
Neked is van néhány szerető és gondoskodó barátod, akik mindig ott vannak melletted? Nos, én is ilyen ember voltam.
Mindig úgy éltem, hogy követtem a szabályt, hogy a barátságról, mint a virágokról, szívvel-lélekkel gondoskodni kell, mert csak akkor virágoznak.
Ellenkező esetben a kapcsolat is kiszárad és nagyon gyorsan pusztulásnak indul. Tehát mindig fektettem energiát a barátság fenntartásába. Mindig együtt szerettem volna lenni azokkal az emberekkel, akiket szeretek.
De sajnos nem mindig jött megfelelő reakció azoktól, akikről próbáltam gondoskodni. De mindig azt mondtam magamnak: „Úgy bánj másokkal, ahogyan szeretnéd, hogy veled is bánjanak”. Azok, akiknek azt a sorsot szánták, hogy az életed részei legyenek, ott lesznek. Az arra méltó emberek minden körülmény között meg fognak jelenni a te életedben.
Mindez folytatódott hosszú időn keresztül, amíg egy nap rájöttem, hogy rossz emberekre pazarolom a figyelmemet.
Végül megláttam az igazságot, amely a szemem előtt volt egész addig. Rájöttem, hogy az egész idő alatt megtévesztettem magam.
Az emberek nem mindig bánnak veled úgy, mint ahogy te bánsz velük. Néhányan közülük csak azért maradnak veled, hogy kihasználják a kedvességedet. Csak akkor jelennek meg, ha valamire szükségük van tőled.
Szóval csináltam egy kisebb kísérletet. Nem hívtam őket többet. Nem hívtam, hogy látogassanak meg, én sem jártam hozzájuk vendégségbe. Teljesen eltűntem az életükből. Csak azt akartam látni, hogy hány „elhalt növényt” önöztem az évek során.
A kegyetlen valóság sokkolt. Nagyon bántott, de végre megértettem valamit azokról az emberekről, akik egész idő alatt körülöttem voltak.
Ezután úgy döntöttem, hogy a saját kezembe veszem a dolgot, és kitörlöm az életemből azokat az embereket, akik nem törődnek velem. És azt kell mondanom, hogy sokakat igaz barátoknak tekintettem. De mindezek után igazi megkönnyebbülést éreztem.
A barátság egy kétirányú utca. Nem számíthatunk arra, hogy bármit is kapjunk, ha nem adunk semmit cserébe. Ez az élet törvénye.
Ha igazán érdekel egy ember, vele leszel, nem számít, ki mennyire elfoglalt. Nincs mentség, kifogás, ha szeretsz valakit. Mindenki törődik azzal az emberrel, mert ő maga is ezt várja viszont. És a Földön nincs olyan hely, ahol inkább szeretnél lenni, mint egy barát mellett, akire valóban szükséged van.
Szóval úgy döntöttem, hogy csak az olyan emberekkel fogok barátkozni, akik képesek ezt értékelni. Megérdemlem, hogy csak olyan barátokkal vegyem körül magam, akik őszintén tisztelnek és szeretnek.
Belefáradtam olyan kapcsolatok megmentésébe, amelyek sajnos a kezdetektől fogva halottak voltak. Unom már azon emberekkel való kapcsolatot, akiknek soha nincs semmire se idejük. Elegem van abból, hogy egyesek állandóan úgy tesznek, mintha minden rendben lenne, amikor nyilvánvalóan nem ez a helyzet. Úgy döntöttem, hogy többé nem hagyom, hogy az emberek visszaéljenek a jóságommal.
Nincs időm arra, hogy olyan emberekkel foglalkozzam, akik nem akarnak engem olyan mértékben szeretni, mint én őket.
Az életemből törölöm azokat, akik bántanak, elhanyagolnak és a nehéz pillanatokban nincsenek mellettem, de akkor mindig megjelennek, amikor nekik van segítségre szükségük.
Inkább legyen egy hűséges, gondoskodó barátom, aki igazán szeret engem, mint több olyan ember, akikkel bár együtt töltöm az életemet, de akik úgy tesznek, mintha profitra törekednének. A minőség sokkal fontosabb, mint a mennyiség – mindig és mindenben.