1973-ban Ricardo Bofill ráakadt egy régi, omladozó állapotban lévő cementgyárra. Mivel foglalkozását tekintve építész, rögtön meglátta benne a hatalmas lehetőséget.
Megszületett a „La Fábrica” tervezet, ami 45 éven keresztül folyik, de ennek eredményeképpen a valaha elhagyatott és lepusztult gyárból lenyűgöző és egyedülálló ház lett.
A Barcelona közelében fekvő gyárat még az első világháború idején építették. Régóta bezárt és elhagyatottan állt, amikor Ricardo Bofill és csapata rátalált, akik aztán egy sor jelentős átalakítást és renoválást végeztek rajta.
Amikor a részleges rekonstrukciós munkálatok már több éve folyamatban voltak, az építész elhatározta, hogy az épület külső megjelenését is megváltoztatják, továbbá átalakítják annak belsejét is, modernebbre, emellett pedig dolgozószobákat alakítanak ki benne.
A „La Fábrica” projekt még ma is fut. A gyár hatalmas kéményeiben, melyekből korábban füst szennyezte a levegőt, ma már növények nőnek.
Ezen gyár története egy csodálatos példa arra, hogyan lehet a kreatív gondolkodás eredményeképpen egy ilyen fantasztikus átalakulást végrehajtani.
1973-ban Ricardo Bofill, egy spanyol építész megvette ezt a régi, romos állapotban lévő cementgyárat Barcelona szomszédságában, melyet még az első világháború idején húztak fel.
Az épületekben rögtön meglátta a lehetőséget, miként lehetne belőlük modern lakóépületeket kialakítani.
Néhány év múlva részleges átépítésekkel Bofill és csapata egy olyan épületegyüttest tudhat magáénak, aminek belső kialakítása a modern stílust idézi, összességében pedig lakhatóvá vált.
Az épületek elvesznek a zöld növényzetben.
A régi gyár teljesen átalakult egy lenyűgöző és egyedi lakóépületté.
„A cementgyár kiváló hely az alkotáshoz” – írja Bofill a hivatalos honlapján.
Minden szobát egy meghatározott célra terveztek, ennek a hatalmas épületnek nincs két azonos szobája.
„Olyan ez az épület, mint az élet … egy zárt világegyetemben, amely megvéd minket a külvilágtól és a mindennapi élettől.” – írja Bofill.
„Az élet itt folyamatosan zajlik, nagyon kevés különbség van a munka és a szabadidő között.”
Az épületen kívül és belül is rengeteg hely alkalmas a kikapcsolódásra.
A dolgozószobák nagyon fontos elemei ennek a projektnek, hiszen a Bofill csapata stúdióként használja a ház egy részét.
Az épület tetejét és falait fű borítja, körülötte pedig eukaliptusz-, pálma- és olajfák nőnek.
Ez ad a „romantikus romoknak egy titokzatos jelleget, amely igazán egyedivé és egyedülállóvá teszi az épületeket.”
„A földszinten található konyha és étkező ideális hely a családi összejövetelekhez.”
Annak ellenére, hogy mekkora munka az ilyen átalakítás, a munkálatok még ma is folynak az épületeken.
Bofill a projekt állandó fejlődését saját életéhez hasonlítja, mint ahogyan a saját élete, életmódja és kreatív gondolkodása fejlődött.
A „La Fábrica” -ban mindig lesz valami teendő és pont ez adja meg az egész szimbolikus varázsát.
Bármelyik tér újjá és gyönyörűvé válhat. Ehhez nincs másra szükség, mindössze kreatív gondolkodásra!
Szeretnéd te is megtekinteni, esetleg élnél egy ilyen házban? Mond el nekünk a komment rovatban a véleményed!
