Akár tetszik, akár nem, a pénzügyi piacok és a gazdaság alapvetően meghatározzák a mindennapjainkat. Ezt mindannyian megtapasztalhattuk az elmúlt évek elszabaduló inflációja kapcsán. Fontos tehát tudnunk, hogy a gazdaság és a pénzügyi piac mennyire reziliens, vagyis rugalmasan ellenálló. Cikkünkben történelmi távlatokban vizsgáljuk a kérdést.
Gazdasági válságok – a főbb mérföldkövek
Az első gazdasági sokkra még bőven az online bankszámlanyitás és az érintésmentes fizetés ideje előtt került sor. Egészen pontosan 1929-ben, a nagy gazdasági világválság idején. A gazdaság ekkor a túltermeléssel szemben nem bizonyult ellenállónak – a termelés messze meghaladta a keresletet –, ami négy évig tartó, súlyos recessziót idézett elő. A munkanélküliség az egekbe szökött, a bérek bezuhantak, az infláció pedig meredeken emelkedett.
A következő nagy válságot, a 2008-ast sokan már a saját bőrünkön tapasztalták meg. Ebben az időszakban az amerikai ingatlan- és jelzáloghitel-piac rezilienciájának problémáira vetült a fény. Sokan a válság következtében elvesztették az otthonukat, jelentős pénzintézetek mentek csődbe, sőt egyes országok is.
A jelenhez legközelebbi nagy válság jóformán még most is tart. Előbb a Covid-járvány, majd az orosz-ukrán háború borította fel a gazdasági, pénzügyi stabilitást. Ennek következményeit mindannyian tapasztaltuk: visszaeső fogyasztás, elértéktelenedő fizetések, összeomló ellátási láncok.
Reziliancia a pénzügyi piacokon
A pénzügyi, gazdasági reziliencia, a gazdaság rugalmasságát, illetve sokkokkal szembeni ellenállóképességét jelenti. A szakemberek ezt általában három dimenzióban vizsgálják: mennyire sérülékeny a pénzügyi piac, mennyire képes elviselni, elnyelni a sokkhatásokat és milyen módon tud kilábalni a válságból. Az ilyen elemzések rendkívül hasznosak a piac résztvevőinek, és persze maguknak az államoknak, pénzintézeteknek is.
A kutatások ugyanis feltárják a sérülékeny területeket, illetve felfedik azokat a részegységeket, ahol nehézségek várhatók. A piac szereplői válságstratégiákat dolgozhatnak ki, megelőző lépéseket tehetnek és felkészülhetnek a nehezebb időszakokra.
Hogyan tanuljunk a múltból?
Mi magunk is tehetünk lépéseket, hogy elkerüljük a válságokat, vagy lehetőleg mérsékeljük azok hatásait. Mindenképp jó ötlet, ha a vagyonunkat és befektetéseinket nem egy eszközben tartjuk, hanem különböző területekbe, piacokba fektetünk (diverzifikáció). Az sem árt, ha követjük a trendeket és szaklapokat olvasunk, különös tekintettel a kockázatelemzésekre. Egyáltalán nem ritka, hogy a szakemberek előbb látják a közelgő bajt, mint hogy az megtörténne. Az amerikai lakáspiac tarthatatlan helyzetét például sokan kielemezték már 2008 előtt is.
A piac szereplőinek is sok dolguk van. Az innovációk általában képesek mérsékelni a sérülékenységet. A mesterséges intelligencia például korábban sosem látott mértékben képes átlátni az összefüggéseket, és a big data elemzéseket is elképesztő mélységben tudja elvégezni. A digitalizáció már önmagában is növeli a pénzügyi szektor ellenállóképességét, mert jelentős rugalmasságot biztosít. Ennek része a lakossági online bankszámlanyitás lehetősége vagy a maximális biztonságot nyújtó blokklánc-technológiás titkosítás.
Megéri megismerni a múltat
MI ide, digitalizáció oda, valójában nincs új a nap alatt. A rég- és közelmúlt gazdasági válságai tehát megérik a tanulmányozást: rájöhetünk, hol hibázott a szabályozás, milyen rossz döntéseket hoztak a piac szereplő. Ugyanakkor arra is találunk példát, hogy egyesek a válságokat is sikerrel vészelték át. Tőlük igazán megéri tanulni!
Ez a cikk egy fizetett promóció, támogatott tartalom, megrendelője a K&H Bank Zrt. A cikkben hivatkozott termék vagy termékek részletei és feltételei a K&H Bank személyes ügyfélpontjain és honlapján (www.kh.hu) érhetőek el.
