A mai, gyorsan változó világban nap mint nap szembesülünk kiszámíthatatlan helyzetekkel – legyen szó egy utolsó pillanatban lemondott találkozóról, egy váratlan telefonhívásról, egy forgalmi dugóról, vagy akár egy komolyabb krízisről, így balesetről vagy munkahelyi válságról. Természetes, hogy az ilyen szituációk olykor stresszt, szorongást vagy dühöt válthatnak ki belőlünk, ha azonban ezek az érzések eluralkodnak rajtunk, az az életminőségünkre is rányomhatja a bélyegét. De hogyan vehetjük fel a kesztyűt, és maradhatunk nyugodtak a legváratlanabb helyzetekben is? Ezt vizsgáljuk az alábbiakban.
1. Ismerjük fel és fogadjuk el az érzelmeinket
Az első lépés a nyugalom megőrzéséhez az, hogy felismerjük, pontosan milyen érzelmeket vált ki belőlünk egy adott helyzet. Haragot, félelmet vagy frusztrációt érzünk? Mindegyiknek meglehet a létjogosultsága, ahhoz azonban, hogy kezeljük őket, érdemes tisztában lenni velük. Az érzelmek elfojtása átmenetileg segíthet, de ez soha nem vezet tartós megoldáshoz; inkább próbáljuk meg kívülről szemlélni magunkat, mintha csak egy filmet néznénk – gondoljunk bele, hogy a tévé előtt ülve mindig pontosan tudjuk, az adott karakternek most hogyan kellene viselkednie.
2. Vegyünk néhány mély lélegzetet
Amikor váratlan esemény történik, a testünk automatikusan stresszreakcióba kapcsol: megemelkedik a pulzusunk, gyorsabbá, kapkodóvá válik a légzés, az izmaink pedig megfeszülnek. Ilyenkor segíthet, ha tudatosan lelassítjuk a légzésünket – vegyünk mély levegőt az orrunkon át, tartsuk bent néhány másodpercig, majd lassan fújjuk ki a szánkon. Ezt ismételjük meg 4-5 alkalommal, és meglátjuk, hogy a testünk mellett az elménk is megnyugszik.
3. Gondolkozzunk megoldásközpontúan
A váratlan helyzetek gyakran kizökkentenek minket, mert úgy érezzük, nincs hatalmunk felettük. Ez részben persze igaz lehet – nem mindig tudjuk irányítani azt, ami velünk történik. Az azonban igenis rajtunk múlik, hogy hogyan reagálunk. Amikor történik valamilyen nem várt dolog, a lehető leghiggadtabban kérdezzük meg magunktól, mit tudunk tenni, mik a lehetőségeink, vagy éppen azt, hogy kihez fordulhatunk segítségért. Ha nem muszáj, ne kapkodjuk el a döntést – lehet, hogy azt hideg fejjel még megbánjuk.
4. Ismerjük meg a vizualizáció módszerét
A sportolók és a kríziskezeléssel foglalkozó szakemberek is gyakran alkalmazzák ezt a mentális technikát – nekünk is érdemes elsajátítanunk. A témánk szempontjából a vizualizáció lényege annyi, hogy előre elképzeljük, hogyan reagálnánk egy adott szituációban. Képzeljünk magunk elé különböző helyzeteket, például azt, hogy egy baleset szemtanúi vagyunk, vagy hogy egy hibánk után a főnökünk az irodájába rendel minket.
Készítsünk fejben egy teljes forgatókönyvet, tudatosan gondoljuk át, hogy pontosan milyen lépéseket kellene tennünk – meglátjuk, hogy ha a valóságban is hasonló szituációba kerülünk, sokkal könnyebb lesz meghozni a legjobb döntéseket.
5. Készüljünk fel – amire lehet
Bár soha nem tudunk minden egyes eshetőségre felkészülni, mégis sokat segít, ha a magunk részéről mindent megteszünk a lehetséges problémák elkerülése érdekében. Ez lehet egy élet- vagy vagyonbiztosítás megkötése, egy táska összekészítése arra az esetre, ha kórházba kerülnénk, a legfontosabb dokumentumaink rendszerezése, de az őrzés védelem különböző lehetőségeivel is érdemes megismerkedni. Ha otthonunkat szeretnénk biztonságban tudni, egy riasztórendszer lehet a segítségünkre, de ha egy rendezvényt szervezünk, és aggódunk annak sikere miatt, szintén szükségünk lehet profi szakemberek közreműködésére.
Gondoljuk végig, hogy életünk mely területein tartunk leginkább a váratlan szituációktól, és készüljünk ennek megfelelően.
+1: Ne féljünk segítséget kérni
Bármikor kerülhetünk nehéz helyzetbe, melyből sokszor nehéz megtalálni a kiutat. A fenti tippek segítségével hatékonyabban állhatunk a problémák elé, azt azonban ne felejtsük el, hogy vannak olyan szituációk, amikor minden technika és tudatosság ellenére is segítségre van szükségünk. Ilyenkor fontos tudni, hogy kihez fordulhatunk, legyen szó egy bűncselekmény felderítéséről, lelki segítségnyújtásról vagy az őrzés védelem hatékony megszervezéséről. A támogatás elfogadása nem a gyengeség jele, hanem éppen ellenkezőleg: a tudatos önismeret és felelősségvállalás megnyilvánulása.
