Hogyan tesszük tönkre a lányainkat? A legtöbb anya ezt nem is tudja!

Ő azt mondja – éjjel nappal a munkahelyemen vagyok, arra sem emlékszem mikor voltam utoljára szabadságon. A férjem megint egyedül hagyott és elment a barátnőjéhez, én megértem, hogy ő jobban illik hozzá mint én, mert atléta és több szabadideje van. Sok közös dolguk van, és amúgy is szebb mint én.

Amikor utoljára megölelt azt éreztem, hogy nagyon szeretem őt, de hét év után megértettem, hogy soha nem lesz semmink. Nem lesz időm szülni sem, meguntam már azt, hogy örökké várjak. Ez a feleség szerep nem megy nekem.

Anyám mindig összehasonlított másokkal, azt mondta, hogy rossz gyerek vagyok, mert egy jó lánygyermek elsősorban szorgalmas tanuló, másodsorban szereti a sportot és jó testtartása van. Mindig egy olyan lányt hozott fel példaként aki harmadikos volt, kézilabdázott, jól tanult és helyes volt a testtartása. Ennek a lánynak olyan volt az arca mint egy lónak és nagyok voltak a szemei, utáltam. Próbáltam őt utánozni, de nem sikerült. Azt gondoltam, ha ez a lány végre hibázik, anyám végül engem fog szeretni, nem őt. Anyám azonban mindig talált más lányt, aki szebb, okosabb, akiről példát vehetnék.

A nagymamám a háború idején nevelkedett, amikor semmi sem volt. Krumplihéjból készítettek ételt, az apukája agresszív volt, folyton bántotta a családot. A dédinagymamám nem védte meg őt, majd a dédnagyapám elhagyta a családot, elment egy olyan nővel, akivel a gyárban dolgozott és többet nem hallottak róla. Világos, hogy a nagymamám nem tudta, hogyan szeresse a gyerekeket. Képtelen volt szeretni anyámat, ezért az édesanyám se tanulhatta meg, hogyan kell szeretni és nevelni egy gyermeket.

Ha lesz egy lányom hogyan szerethetem őt? Nem tudom, hogyan. Meg kell tanulnom, hogyan szeressem a gyerekeket mielőtt szülök.

Meg kellene bocsájtanom anyámnak? És akkor a dolgok megváltoznának?
Ismét egy rossz lépés. Meg akar változni azért, hogy olyan legyen mint az a harmadikos lány azért, hogy az anyja észrevegye és szeresse. Aztán olyan akar lenni mint a nő, akinek a férje csapja a szelet.

Aztán meg akarja tanulni, hogyan szeresse a nemlétező lányát, aztán meg azt, hogy bocsásson meg az anyjának. De arra sohasem gondol, hogy ki fogja őt szeretni mégis? És ki fogja akkor meglátni, ha láthatatlan lesz, éppen saját magáért?