A fiam és a barátnője szakítottak, közben megtudtam, hogy nagymama lettem, ez mindent megváltoztatott

A fiamat úgy neveltem mint egyedüli gyereket, az édesapja meghalt amikor ő 3 éves volt, én pedig csak a fiamnak éltem.

A fiam miután felnőtt úgy döntött, hogy a fővárosba megy dolgozni. Nagyon elkeseredtem amikor elmondta a döntését, mert tudtam, hogy ott egyedül lesz és nekem is nélküle kell élnem, de nem tehettem semmit.

Egyszerű és olcsó! (kattints ide) mutatunk egy egyszerű és elronthatatlan receptet! Miért nem ismertem hamarabb ezt a receptet?

Egy napon megkérdeztem tőle:
– Na és Renáta, vele mi lesz?
– Szakítottunk, mondta a fiam, majd elfelejti őt.

Sajnáltam, hogy így alakultak a dolgok köztük, mert Renáta egy jól nevelt lány volt, nekem is mindig segített és tisztelettudó volt. Egy héttel később a fiam elment, egyedül maradtam, elég jól alakult az élete. Talált egy jó munkahelyet és sok barátja lett, megismerkedett egy lánnyal is akivel lassan az esküvőjükre készültek.

A fiam sűrűn telefonált, de nem tudott haza jönni, egyedül éreztem magam nélküle és vettem egy cicát. A macskát Zefirnek neveztem el, együtt laktunk és vártuk a fiamat.
Egyik este amikor hazafelé tartottam a munkahelyemről egyszer csak valaki utánam szólt.

Renáta volt, a fiam volt barátnője, a karjában egy gyerekkel. Renáta édesanyja két hónapja meghalt, a lány most egyedül maradt a babával.

Miután szakítottak, félt elmondani a fiamnak, hogy terhes. Renáta elmondta nekem, hogy a gyereket örökbe akarja adni, úgy döntött, hogy dolgozni fog majd pár év múlva ismét magához veszi a gyereket. Meghallgattam amit mondott, felajánlottam neki, hogy lakjunk együtt. Lebeszéltem erről az óriási hibáról.

Rövid időn belül rájöttem, hogy ez egy jó döntés volt, az unokám a fiamra emlékeztetett. Renáta főzött és takarított amíg én dolgoztam, nagyon megkedveltem őt.
Egy hónap múlva a fiam telefonon azt mondta nekem, hogy két nap múlva hazajön, nem mondott semmit a jövendőbeli feleségéről, én sem akartam mondani neki semmit Renátáról és a kislányáról, abban reménykedtem, hogy kibékülnek.

A fiam hazajött egyedül, a barátnőjével nem úgy alakultak a dolgok, ahogy tervezte. Behívtam a fiamat a szobába, megmutattam neki az unokámat majd elmondtam, hogy ez a kislány az ő gyereke. Meglepődve nézett rám, majd meglátta Renátát, közelebb ment hozzá és együtt kimentek a konyhába.

Ma már a gyereket együtt nevelik és nagyon boldogok, rövidesen egy nagyobb házba költözünk. Nagyon büszke vagyok a fiamra.