A dietetikus Dr. Mihaela Bilic elmagyarázza, melyik az a hozzávaló, amelyik nélkül nem tudnánk élni, amin az életünk és az egészségünk múlik.
Volt már olyan, hogy valami sósra vágytál, miután édeset ettél? Mindenki ezt érzi, ez egy természetes dolog, sőt miután édességet eszel, valami sósra vágysz. Miért van erre szükség? Miért kívánja a szervezetünk, hogy valami teljesen más élelmiszert fogyasszunk? A válasz kicsit vicces lesz és nem is túl tudományos. Mind a két ízt a testünk különböző részei igénylik. Az édességet az agyunk kívánja, mert megnyugtat, mert jókedvre derít. A szervezetünknek nincs szüksége édességre és nem is tudja jelezni, hogy édességre vágyik. A cukor csak egy hóbort, ami nem táplál, csak boldogság érzetet ad, de szükségtelen a szervezet számára.
Melyik az a hozzávaló ami nélkül nem tudnánk élni, ami táplál és elengedhetetlen az élethez?
A só. Konkrétan a víz és a só, amire szüksége van a testnek. A só nélkül a vizet nem tudnák megkötni a sejtek, ami kiszáradáshoz vezetne. A test figyel rá, hogy időben kérje a sót és tudja is, hogyan kérje. Nem hiába sózzuk meg az ételeket, ez teszi finommá az élelmiszereket.
Konklúzió: a szervezet sót kér, az agy pedig cukrot. Mintha két lény élne bennünk és mind a kettőnek mások lennének a szükségletei. Valami könnyed és finom desszert étkezés után teljesen természetes, világszerte természetes, hogy étkezés után édességre vágyik mindenki. Teljesen normális dolog, hogy miután a szervezetünknek megadtuk azt amire szüksége van, megadjuk az agyunknak is, hogy nyugodt legyen, jól viselkedjen.
Mikor van probléma? Ha az agyunk uralkodik rajtunk és folyamatosan jutalmat kér. A cukor, a pékáruk a legjobb nyugtatók, fáradtság, sikertelenség, lehangoltság, bánat esetén. Az agy a boldogságot és a nyugalmat akarja megteremteni, a szervezet a túlélésért kéri a szükséges tápanyagokat. Ezért egy örökös körforgásban élünk, édeset eszünk, sósat kívánunk, majd ismét édeset.
Amikor kettő helyett eszünk nem csoda, hogy hízunk, de kettő helyett kell ennünk. Akire rá kell parancsolnunk, az az agyunk. Meg kell találnunk azokat a módszereket, amelyek megnyugtatnak és felvidítanak étkezés nélkül is, különben a testünknek teszünk rosszat.
