Daisy Owen egy 20 éves lány, aki Angliában él. Egy esti kiruccanás folyamán valahogyan elveszítette a táskáját. Benne voltak az iratai, a telefonja és egy nagyobb összeg is.
A lány kezdett megbarátkozni a gondolattal, hogy elveszítette a táskáját, hiszen az utcán egyetlen értéktárgy sem marad sokáig gazda nélkül. Nem is gondolta, hogy a dolgai jókezekben vannak. Paul Calderbank, egy helyi hajléktalan megtalálta a lány táskáját egy szórakozóhely előtt.
A férfi próbálta megkeresni a lányt. Mivel a táskában voltak a lány iratai, a környéken járó embereket kérdezgette, hogy felismerik-e az igazolványon szereplő fotó alapján. 2 napig kereste, de senki sem ismerte. Még egy levelet is írt, amiben megfogalmazta, hogy pénz is van a táskában, de ő nem lopott el semmit, nehogy a rendőrök tolvajnak gondolják.
Paul el akarta vinni a lány otthonába a táskát, de ekkor a lány egyik ismerősével futott össze, aki az igazolványfotó alapján felismerte és rögtön írt is neki. Azonnal megbeszéltek egy találkozót.
A lány visszakapta a táskáját, semmi sem hiányzott belőle. Nagyon meglepte, azt mondta, ő biztosan eladott volna mindent, ha Paul helyzetében lett volna, hogy jobbátegye az életét. Nem tudta, hogyan hálálja meg a férfi tettét, ezért online gyűjtést rendezett neki, hogy fedél legyen a férfi feje felett és ne kelljen többé nélkülöznie. A lány azt szerette volna, hogy ételhez jusson, tiszta ruhái legyenek és ezért mindent meg is tett.
Az embereket nagyon meghatotta Paul története, így már az adománygyűjtés első napjaiban 1100 angol font gyűlt össze. Mikor megkérdezték a férfit, mire fogja költeni a pénzt, azt mondta, szállásra, de félre is akar tenni.
