Már régóta figyelem, hogy a szülők vállalják a felelősséget olyan dolgokért, ami a gyereket érinti. Ma ez a divat, hogy segítsünk a gyereknek a házi feladat elkészítésében, ha már kilencedikes akkor is.
Előkészítjük az iskolás táskáját, hogy megkérdezzük az osztálytársaitól mi a házi feladat, hogy a gyereket minden féle külön órára járassuk, már egészen kicsi korában. Amikor pedig már iskolás, akkor a gyerek annyira elfoglalt órák után, hogy már nincs ideje gyereknek lenni. A szülők elég sok döntést hoznak a gyerek helyett.
Az én gyerekkoromban ez nem volt így, a szülőknek meg volt a saját dolguk, mi pedig egyedül tanultunk. A mai társadalom csak a gyerekre figyel. A család mindig a gyerek érdekeit veszi figyelembe, a gyerek az életünk értelme. Az anyuka és az apuka egy csapatot alkot a gyereknevelésben és elfelejtenek egymással foglalkozni. Ami a legfontosabb, a szülők azt hiszik, hogy azzal boldoggá teszik a gyerekeket, ha a legjobb gyermekkort biztosítják számukra.
Szeretnék néhány dolgot mondani a szülőknek! Hagyjátok békén a gyerekeket, magatokra vigyázzatok mert elrontjátok az életüket. Ezt a dolgot most el is magyarázom nektek
Sok szülő azzal magyarázza ezt a viselkedését, hogy sikeres embert akar nevelni a gyerekből, biztosítva az anyagiakat is és azt, hogy azt válassza a gyerek amit szeretne. Mindezt azért teszik, hogy a gyerek boldog legyen. A szülők nem boldogok, ezért akarják mindenáron, hogy a gyerekük boldog legyen. Ilyen egyszerű a magyarázat.
A boldogság érzését tanulni kell, a gyerekek pedig a szülőktől tanulnak. Mit tanulnak a gyerekek ilyen szülőtől? Megtanulják azt, hogy dolgozzanak, hogy szorongjanak és ne bízzanak semmiben, de azt sohasem tanulják meg, hogy boldogok és elégedettek legyenek.
És miért? Azért mert nincs aki megtanítsa őket erre, a szülők nem ismerik ezt a művészetet. „Ne oktassátok a gyerekeket mert ők úgyis rátok fognak hasonlítani. Jobb, ha magatokat nevelitek”- angol közmondás.
A rejtett ok
Egy másik oka ennek a viselkedésnek az, hogy a szülők megpróbálják azt biztosítani a gyerekeiknek amit ők nem kaptak meg gyerekkorukban. Ez sok esetben öntudatlan próbálkozás a szülők részéről, de mit akar a gyerek, azt elfelejtik megkérdezni tőle.
A másik eset amikor a szülők nem felejtik el megkérdezni a gyerektől azt, hogy mit szeretne, majd fanatikus módon próbálják teljesíteni a gyerek kérését. Olyan ez mintha az életnek csak az az egyetlen célja lenne, hogy teljesítsük a gyerek kívánságait.
Mi nem élhetjük a gyerekeink életét és nem óvhatjuk meg őket attól sem, hogy hibát kövessenek el, mert amikor hibáznak akkor ők abból tanulnak, a saját bőrükön tapasztalják a dolgokat. Mi szülők nem hagyjuk, hogy a gyerekeink érett felnőttekké váljanak, olyan gyerekeket nevelünk akik nem tudják azt, hogy mit akarnak és hol van a helyük az életben.
Ismétlem, kedves szülők, ha boldog és sikeres gyereket akartok nevelni akkor hagyjátok őt békén és magatokra vigyázzatok. Keressétek a saját érdekeiteket és az élet értelmét. Keressetek olyan dolgot, ami boldoggá tesz benneteket, mert egy gyereknek boldog szülőkre van szüksége. Először magatoknak éljetek, majd csak utána a gyerekeiteknek!
