Az egyedül élők nem mindig boldogtalanok! Íme 7 indok ennek bizonyítására!

A társadalom sokszor furcsán néz azokra az emberekre, akik nem rendelkeznek széles baráti vagy ismerősi körrel, hosszú évekig nincs párkapcsolatuk, és nem is igazán törik magukat azért, hogy ez megváltozzon. Tévesen azt a következtetést vonhatjuk le, hogy ezek az emberek boldogtalanok. Azonban ez nincs így!

Ezek az emberek sok esetben tudatosan alakították így az életüket. Jöjjenek a válaszok a jogosan felmerülő “De miért?” kérdésre!

1. Kíváncsiság

Ezek az emberek nem zárkóznak el az új benyomásoktól, és tapasztalatoktól. Sokkal inkább arról van szó, hogy időt hagynak magunknak, hogy felépítsek magukat, gondolataikat, mielőtt figyelmük jó részét egy másik ember kötné le.

2. Lojalitás

Ellentétben azokkal, akik állandóan szükségét érzik annak, hogy a figyelem középpontjában legyenek, a “magányosak” nem törekednek arra, hogy mindenki velük foglalkozzon. Viszont ha egy ilyen ember barátságot köt, vagy párra lel, biztosak lehetünk benne, hogy hűséges, és őszinte társ lesz, akire minden helyzetben számíthatunk.

3. Önismeret

Rengetegen (akár tagadják, akár nem) félnek a saját érzéseiktől, de a “magányosak” inkább elemzik azokat. A megértés és elfogadás képessége nagyon sikeressé teheti őket.

“Egy ember csak addig lehet önmaga, amíg egyedül van” (Arthur Schopenhauer9

A saját érzéseik ismerete abban is segít nekik, hogy jobban megértsenek másokat. Természetesen az ilyen beállítottságú embereknek is vannak szorongásaik, nehezebb időszakaik, viszont a problémák megoldása biztosan könnyebb, ha nem próbálunk meg elmenekülni előlük.

4. Önállóság

Az egyedül élők ritkán pánikolnak be, és söprik szőnyeg alá gondjaikat. Általában határozott, céltudatos emberekről van szó, akik méltósággal viselik az adott élethelyzetet. Ráadásul arra is megvannak a módszereik, hogy hogyan töltődjenek fel, nyerjenek új energiákat – természetesen külső segítség nélkül. –

5. Pontosság

A magányosan élők számára az idő különös fontossággal bír. Sokan közülük úgy gondolják, a pontosság a sikeresség egyik záloga. Ennek köszönhető, hogy az ilyen emberek szinte soha nem késnek, nem pazarolják mások idejét, és nem hagyják, hogy valaki az ő idejükkel játsszon.

Az egyedülállók általában hamar felismerik az “időpazarlókat”, akikkel rövid után szakítják meg, vagy minimalizálják kapcsolatukat.

6. Tolerancia

Azok, akik értékelik az egyedüllétet, tudják, senki sem tökéletes. Arra törekednek, hogy saját hibáikat korrigálják. Nem rózsaszín szemüvegen keresztül kémlelik a világot, ezért meglehetősen ritkán csalódnak nagyot.

“Egy ember csak addig lehet önmaga, amíg egyedül van, és ha nem értékeli a magányt, nem fogja szeretni a szabadságot sem, mert az igazi szabadságot csak egyedül élhetjük meg” (Arthur Schopenhauer)

A magány mindig segít felismerni, hogy mi az, amire valójában szükségünk van.

7. Empátia

A magányos emberek képesek együtt érezni, empatizálni másokkal. Azok, akik nem félnek az egyedülléttől, általában jobban kezelik a szerencsétlenségeket. Ők minden helyzetben képesek megtalálni a pozitívumokat. Az ilyen emberektől sokat tanulhatunk, például azt, hogy mielőtt másokat értékelnénk, először tanuljuk meg értékelni saját magunkat, méghozzá reálisan!

Te is ebbe az embercsoportba tartozol?