„Tökmindegy honnan nézed, mert az ellenség a pult túloldalán van”
…ez nem háború….
Nehéz arra választ találni, hogy hol húzódik meg az igazság, mert sokszor mindkét felet meg tudom érteni. A beteget is és a kollégákat is. Ez azért ennyire egyszerű, mert már voltam mindkét oldalon. Sőt! A mai napig egy sürgősségin vagyok triage (osztályozó, aki elsőként vizsgálja és kérdezi a beteget a hogylétéről és az aktuális, illetve a korábbi panaszairól) Viszont voltam a pult túloldalán is, mint beteg. Tudom milyen érzés várni és tudom milyen érzés szorongva remélni, hogy talán én leszek a következő, akit szólítanak.
A napokban felröppent egy facebook post, ami nagyon megosztotta a facebookon szocializálódott, és minden egyéb más, talán igazabb és értékesebb hírértékű információt zsigerből elutasító közönséget. Egy vidéki nagyvárosból, egy fiatalember írta le rövid litániáját a törött üveg okozta sérüléséről, amely a lábán keletkezett, illetve az őt azonnal ellátni nem óhajtó Magyar sürgősségi rendszerben dolgozó henye kollégákról, akik ismertették vele, hogy az adott paraméterei és sérülései alapján várakoznia kell az ellátásra.
Rengeteg ilyen és ehhez hasonló történet kering a facebookon és a bulvármédia egyéb megosztó oldalain, ahol azt hivatottak bemutatni – meglehetősen ijesztően laikus, hozzáértést mellőző módon – hogy milyen is magyar egészségügy. Azt nem tudom pontosan, hogy kik azok, akik ezeknek a portáloknak vakon hisznek, illetve az ilyen jellegű híreket, – leginkább szubjektív véleményeken alapuló híreket – osztják, lákolják, de a számokat látva, számszerűsítve is kimondottan sok és több mint ijesztő számomra. Rengeteg szakember dolgozik azon, hogy az ellátórendszer egy kedvezőbb mederbe keveredjen. Rengeteg. Mindannyian idejükön felül, sokszor szabadidejükben próbálnak tenni valamit, hogy jobb legyen a rendszer és a betegek elégedettebbek legyenek.
Munkám során rendszeresen találkozom türelmetlen beteggel. Olyannal, aki az adott panaszát mindennél súlyosabbnak érzi, még akkor is, ha azt hónapok óta érzékeli, és azonnal, szinte érkezéskor felteszi azt a kérdést, amitől egy sokat látott triage lebontja a vizsgálót: – sokat kell várni? Ez az a kérdés, amire NEM LEHET FELELNI! Nem azért mert gonoszkodunk, hanem azért mert egyszerűen nem tudhatjuk, hogy mi fog történni öt perc múlva. Egy teljesen kiürült rendszerben, ha megérkezik egy beteg egy több hetes hasfájással és helyet foglal az üres váróban, akkor joggal remélheti, hogy azonnal be fogják hívni.. DE! Egy valamit nem tudhat! Azt, hogy mi van a falak mögött az üresnek vélt rendszerben. Hogy esetleg a komplett team bent dolgozik a vizsgálókban. Vagy azt, hogy a várakozás első öt percébe befuthat akár egyszerre több mentő is olyan betegekkel, akiknek az állapota súlyosabb, így a vizsgálatuk is előrébb sorolandó szakmailag ..és emberileg is.. de ez mellékes. Ilyenkor a szidalmazások, a fenyegetések és az ordítozások csak egy dologra jók: elvonják a szakemberek figyelmét a betegekről és stresszt, illetve feszültséget keltenek bennük. Azokban, akik egy-egy vizsgálat alatt, szinte minden idegszálukkal a betegre kell, hogy koncentráljanak, mert a figyelem kiesése később súlyos gondokat okozhatnak az épp vizsgált, vagy vizsgálatra kerülő betegnél.
Nem tudhatjuk az időt megjósolni, hiszen csak annyit tudunk mondani, hogy kiszámíthatatlan.. És bár ezt nem hiszik el nekünk, de sokszor nekünk is rossz látni a hosszú várakozást. Elképzelni sem tudják, hányszor mondjuk el egymásnak bent, hogy: -„szegényke már órák óta vár..” –„annyira jó volna, ha nem jönne most mentő és végre be lehetne hozni…” És sorolhatnám, hiszen mi is emberek vagyunk, érző emberek.
Sokszor és sok helyen olvastam már kétségbeesett kollégáktól postokat, hogy a sürgősségi nem arra való, hogy megrövidítsék a várakozási időt az ambuláns kivizsgálások között. Sok ilyen van, de valahogy elmennek mellette az emberek, mert az nem annyira érdekes, hiszen nem lehet utálkozni, vagy a rendszert szidni csak egy kicsit.
Azért, hogy segítsek, most megkísérlem röviden vázolni, hogy mi is az a sürgősségi, hogy mi is az a triage, hogy miért menjenek be az emberek és mikor a sürgősségire, hogy mit vigyenek magukkal, és azt, hogy mire jó és mi történik velük a várakozás alatt.
Ellátórendszer röviden:
– Háziorvos (területileg illetékes elven, mindenkinek van háziorvosa, még annak is, aki azt gondolja, hogy nincs)
– Szakrendelő, ahova beutaló és időpont kell, amit a háziorvos ad.
– Háziorvosi ügyelet (0-24)
– Ha hirtelen fellépő baj van MENTŐ
– Ha hirtelen fellépő baj van SÜRGŐSSÉGI
Sürgősségi egység:
Adott kórházakban működő egységek, ahol a hirtelen állapotváltozásokkal járó eseteket a lehető legrövidebb időn belül megvizsgálják. Azért sürgősségi, mert az ilyen halaszthatatlan esetek hátterében meghúzódó baj forrását rövid időn belül, SÜRGŐSEN meg kell nevezni, és annak további lefajulását a legmagasabb szakma szinten meg kell fékezni. Ilyen állapotváltozásokat okozhatnak pl:
– vérzések (akár belső, akár külső
– hirtelen kialakuló fájdalmak
– szélütés (STROKE)
– Infarktusok
– súlyos allergiás reakciók
És sorolhatnám..
A sürgősségire mentővel és saját lábon is lehet érkezni. BEUTALÓ NEM KELL, NEM FELTÉTEL. Sokszor 3-4 napos, tételes laboratóriumi és képalkotó vizsgálatokat kérvényező beutalókat dugnak az orrunk alá hétfőn azzal a magyarázattal, hogy hétvégén még kiment a telekre és csak most volt ideje bejönni… Igen, az ilyenektől szoktunk csendben összeomlani.
Mire van szükség, ha hirtelen bajba kerül valaki és behozzák?
– Lakcím és TAJ kártya, vagy olyan dokumentáció, előző zárójelentés, amin ezek fel vannak tüntetve. (Nem szoktunk elküldeni senkit, ha ezek nincsenek kéznél, ilyenkor a bemondás is elég, azonban a TAJ számot mindenképpen pótolni kell mielőbb.
– Előző zárójelentéseket és egyéb leleteket is szeretünk átnézni, így ha van rá mód és idő, akkor azt is pakolják be.
– Egy kísérő, aki esetleg tud részletesen segíteni nekünk a tájékoztatásban akkor, ha a beteg nincs olyan állapotban, hogy panaszkodni tudjon.
– Azok a létfontosságú gyógyszerek, amelyek nélkül a beteg állapota romolhat. Nagyon sok gyógyszerkészítményt tudunk a betegeknek biztosítani, de akadhat olyan speciális készítmény, amit nem biztos, hogy rövid időn belül be tudunk rendelni, főleg hétvégén nem.
Amikor megérkezik a beteg, akkor találkozik a triage-al (ejtsd: triázs)
A triage az a szakember, aki az osztály gördülékeny munkafolyamatát biztosítja és a betegeket először megvizsgálja. Azok a betegek, akik rossz állapotban mentővel ékeznek, azok egyből a vizsgálóba mennek, és ott történik az első paraméterezés az vizsgálatok megkezdésével azonos időben.
– Vérnyomást
– Pulzust
– Hőmérsékletet
– Oxigenizációt mér (egy kis kütyüt csíptet a beteg ujjára. Azon 2 számot lehet látni és egy hullámzó vonalat. Az egyik szám a pulzus, a másik a oxigén szaturációs szám, illetve a pulzusgörbe)
Megkérdezi, hogy ha fáj, akkor hol fáj és mióta, hogy volt-e e rendesen széklet és vizelet és azt, hogy volt-e hányás vagy láz.
Megkérdezi, hogy ezzel panasszal kapcsolatban volt-e már hasonló panasza, vagy ettől független panasza ha igen mikor és hányszor illetve azt, hogy milyen betegségei vannak/voltak és van- e allergiája.
Ezt követően történik a BESOROLÁS. A besorolást egy rendszer szerint végezzük.
Adott állapot szerint:
– légút van-e
– légzés rendben van-e
– vérnyomás/pulzus normális tartományban van-e
– tudat
– neurológiai eltérés
– fájdalom
Fontos számunkra tudni, hogy adott eltéréseket érezte-e a beteg, és ha igen, akkor először mikor.
A besorolás 5 lehetséges osztályzatból áll:
1) AZONNALI ÚJRAÉLESZTÉS. A BETEGET AZONNAL BEVISSZÜK A VIZSGÁLÓBA. AZ ÚJRÉLESZTÉS, ILLETVE A STABILIZÁLÁS AKÁR ÓRÁKIG IS ELTARTHAT.
2) KRITIKUS ÁLLAPOTÚ BETEG. A BETEGET SZINTÉN AZONNAL BEVISSZÜK A VITSGÁLÓBA ÉS MEGKEZDJÜK AZ ÁLLAPOT HELYREHOZATALÁT, ILLETVE STABILIZÁLÁSÁT. SZINTÉN LEHET HOSSZÚ A FOLYAMAT
3) SÜRGŐS. ilyenkor a beteg többnyire olyan állapotban van, hogy nem visszük azonnal vizsgálóba. Előtte a triage a fent említett módon kikérdezi, megvizsgálja. A várakozási idő 30 perc
4) KÖZEPESEN SÜRGŐS. Itt szintén a triage vizsgál először és a várakozás akár 60-90 perc is lehet
5) HALASZTHATÓ. Itt is a triage vizsgál először és a várakozás 2 órától, akár több órán át is tarthat, hiszen az adott panasz és probléma, illetve a paraméterek alapján nincs semmi olyan feltételezett sürgető ok, amiért azonnal vizsgálóba tudunk valakit vinni.
FONTOS: Ha valaki rosszul van várakozás közben, akkor újra vizsgál triage és állapotának mérhető változását figyelembe véve előre sorolhatja.
Előre szoktuk sorolni az idősebb, elesett betegeket, akik lehet, hogy azonos mértékű problémával jönnek, mint a fiatalabb, fittebb betegtársaik, de koruk vagy általános helyzetükből adódóan előnyt élveznek. (kor, mozgássérült, fogyatékkal élő…etc)
Szintén fontos: Ha egy beteg vizsgálata gond nélkül lezajlott és az orvos úgy ítéli meg, hogy hazamehet, akkor zárójelentésre kell várnia, aminek elkészítése elhúzódhat, hiszen adott orvos parallel több beteget is vizsgál, illetve a vizsgálatokat koordinálja. Ilyenkor nem illik türelmetlenkedni és fenyegetőzni. „sürgősségire jöttem”, “Igen csókolom, ez sürgősségi nem gyorsasági”
Azt most nem fogom leírni, hogy miért válhat zsúfolttá egy sürgősségi, hiszen ezt már sokan, sokféleképpen leírták. Egyszerűen azért, mert sokan azt gondolják, hogy a sürgősségi egy gyorsítósáv, amivel kikerülhetik a szakrendelések hosszú várólistáját… ennyi…
Megértjük, hogy pokoli nehéz több hetet várni vizsgálatokra.. Megérjük és nekünk sem tetszik, hiszen fájdalmasan tudatában vagyunk annak, hogy adott betegségek misztikussá progrediálhatnak (fejlődhetnek) pár hét alatt. Megértjük, de ebben az esetben türelmesen kell várakozni.
Mi is emberek vagyunk. Érző, együttérző, szülőkkel és gyermekekkel megáldott emberek. Épp ezért kérek mindenkit, aki a sürgősségi betegellátásba kerül, hogy a bízzon a benne dolgozó szakemberek szakértelmében, és ha lehet, akkor fenyegetések és egyéb atrocitásoktól mentesen várják ki a sorunkat.
Ancsa
