“Ha a csend beszélni tudna…” – Somló Tamásra emlékezünk

Három és fél éve már, hogy örökre itthagyott bennünket. Tőle kaptuk az Álomarcú lányt, és megmutatta, hogyan szól a boogie a zongorán. Somló Tamás, a zenész, artista, jogász, a szaxofonos, és szerető apa. 1947-ben, Józsefvárosban született. Zsidó származása miatt szülei Somló Iván Tamásnak nevezték el, arra gondolva, hogy talán a szovjet megszálláskor jól cseng majd az Iván név. 5 éves volt, amikor elváltak a szülei. Tamás a bátyjával az édesapjánál maradt. Apja második feleségét tekintette édesanyjának. Ezek a józsefvárosi évek sűrűek voltak. Itt tanult meg verekedni, udvarolni, és focizni is. 1956-ban a forradalom kitörésekor 9 éves volt. Lakásukat találat érte, végignézte, ahogy az egyik szobájuk egy emelettel lejjebb zuhant. Nem nagyon értette, mi történik, legnagyobb gondja az volt, hogy a romok alatt megtalálja a kedvenc gombfocicsapatát. A család emigrálni akart. Útra készen álltak, amikor Tamás tüdőgyulladást kapott. Így nem mertek elindulni, elhalasztották az utazást. Mire a kis Tomi meggyógyult, a határt lezárták az oroszok.

A forradalom leverése után hegedülni tanult a Práter utcai zenei általános iskolában. Utólag azt mondta, szívesebben tanult volna zongorázni. A család egyik barátjának az ötlete volt, hogy jelentkezzen az Állami Artistaképzőbe. Itt szerette meg szenvedélyesen a szaxofonozást. A balettintézetisek és az artistaképzősök bizonyos tantárgyakat együtt hallgattak. Ezen alkalmak egyikén ismerkedett meg, és kötött életre szóló barátságot Horváth Károllyal, azaz Charlie-val, az összetéveszthetetlen hangú énekessel. 14 évesen alakította meg néhány barátjával az Atlasz névre hallgató zenekarát. Falta az életet, a nőket, kalandozott. Később évekig artistaként lépett fel, de a zene iránti szenvedélye erősebb volt. A híres KEX együttesben kezdte újra, majd nem sokkal később a Lokomotív GT oszlopos tagja lett.

Somló Tamás (1947 – 2016) – Nagy válogatás 1967 – 2005

Az 1973-as Bumm! című lemez óriási sikert, és lehetőséget hozott a Lokomotívnak. A Rolling Stones producere, Jimmy Miller lemezszerződést kötött az együttessel, ám végül a külföldi kiugrás nem sikerült. Itthon annál nagyobb siker és rajongás jutott a “Loksinak”, és Somló Tamásnak is. Dalszerzőként is remekelt, olyan slágerek kötődnek a nevéhez, mint az Ülök a járdán, Nagyon kell, hogy szeress engem, és a Primadonna. Somló szólóban is a közönség kedvence lett, sokan kérték fel duettre is. Felejthetetlen koncerteken zakatolt nekünk a Lokomotív a Tabánban, vidéken, vagy épp a Nyugati pályaudvaron tartott búcsúkoncertjén. (Később még egyszer-egyszer felléptek együtt.)

LGT – Nagy válogatás (1971-84)

Több házasságából összesen négy gyermeke született. 3 fia van, és utolsó szerelme, Gyöngyvér egy kislánnyal, Lilivel ajándékozta meg. Sajnos a gyilkos kór megtámadta a szervezetét. Orvosai mindössze pár hónapot jósoltak neki, de évekkel túlélte a prognosztizált időt. Élni akart. Utoljára, minden erejét összeszedve egy pécsi koncerten lépett fel, ahol gyerekek javára gyűjtöttek. Mintha érezte volna azt, ami várt rá. Sok évvel a 2016. július 19.-én bekövetkezett halála előtt megbeszélte szerelmével, hogy bárhogy alakuljon az ő további kapcsolatuk, 16 éves koráig mindenképpen együtt nevelik kislányukat. Halálakor Lili épp 16 éves volt.

68 éves korában, Gyöngyvér kezét fogva a reneszánsz ember örökre elaludt.

Ég veled, Somló Tamás!