Mi ilyen alakokat nem szolgálunk ki!

Szeretném elmesélni a következő történetet, amit ma láttam.

Este munkából jövet úgy gondoltam, betérek egy kávézóba, hogy megigyak egy pohár finom kávét. A pénztárnál kis sor állt (az első egy nagymama korú hölgy volt, aki vagy hajléktalan, vagy nagyon szegény volt, utána két fiatal srác, majd egy középkorú férfi, végül én). Tehát ez a nagymama azt mondta az eladónak, hogy nagyon átfázott, és megkérte, hogy töltsön egy pohár forró vizet neki.

Egyszerű és olcsó! (kattints ide) mutatunk egy egyszerű és elronthatatlan receptet! Miért nem ismertem hamarabb ezt a receptet?

Azt hittem, hogy az eladó visszautasítja majd, és kérni fogja, hogy hagyja el a kávézót, de tévedtem, az eladó elkészített részére egy teát, teletöltött egy zacskót mindenféle süteménnyel, becsomagolt egy kenyeret, majd azt mondta, hogy kis türelmet, hoz forró levest is. A nagymama, aki nem hitt a boldogságában, állt és majdnem elsírta magát.

Mivel ez egy kevés időt vett igénybe, a nagymama mögött álló srácok idővel elkezdtek hangosan háborogni, és kiabáltak, hogy mi az, hogy a város közepén lévő kávézóba ilyen alakokat beengednek, ad absurdum még ki is szolgálják. Amikor végre sorra kerültek, az eladó mintha észre sem vette volna őket, a mögöttük álló középkorú férfi rendelését vette fel. Két srác felháborodottan mondta az eladónak, hogy ez milyen eljárás, mire az röviden válaszolt: „Mi ilyen alakokat nem szolgálunk ki!” Látni kellett a srácok reakcióját, bántó kifejezések közepette követelték, hogy hívják ki az üzletvezetőt.

Amikor az üzletvezető kijött és megtudta mire fel a nagy felháborodás, egyszerűen elküldte ezeket a srácokat, és kérte, hogy ne is jöjjenek oda többet a kávézójába. Tehát, ha a kávézó eladója vagy vezetője elolvassa ezt, akkor most megtudhatják, hogy nagyon helyesen cselekedtek! És üzenném annak a két srácnak, hogy illene megtanulni, hogy tiszteljék a másik embert, és legyenek sokkal udvariasabbak.