Halála előtt Szulejmán szultán magához hívta a hadsereg főparancsnokát, és kinyilatkoztatta neki három kívánságát:
1. Az első parancsa az volt, hogy a halotti koporsóját az akkori Oszmán Birodalom legjobb gyógyítói vigyék.
2. A második kívánsága az volt, hogy aranyat és drágaköveket szórjanak szét az út mentén, amelyen a halotti menete halad.
3. Végül azt parancsolta, hogy keze lógjon ki a koporsóból és így mindenki számára látható legyen.
Amikor a hadsereg főparancsnoka a hallottaktól zavartan megkérdezte tőle a meglepő kívánságok okát, Szulejmán mindent a következőképpen magyarázott:
• Habár a legjobb gyógyítók viszik a koporsómat, de mindenki látni fogja, hogy még a legjobb orvosok is tehetetlenek a halál ellen.
• Szét kell szórni az aranyat, amelyet megszereztem, hogy mindenki láthassa, hogy az a gazdagság, amelyet az életben megszereztük, itt marad ezen a világon.
• Lássa csak mindenki a kezem, és megtudja, hogy még az egész világ uralkodója, a nagy Szulejmán szultán is üres kézzel hagyja el ezt a világot.
