14 éve vagyok házas, a feleségem ennyi együtt töltött év után megbánta azt, hogy nem hívtam meg egy másik nőt is vacsorára és moziba.
Egy napon a következőket mondta:
– Szeretlek, de tudom, hogy van még egy nő aki ugyanúgy szeret téged mint én és szeretne több időt tölteni veled.
A másik nő akiről a feleségem beszélt és arra kért, hogy töltsek több időt vele, az édesanyám aki 19 éve özvegy. Nagyon zsúfolt volt az életem sajnos, a munkám nagyon fárasztó, van 3 gyerekünk, az anyámat pedig ritkán látogattam meg. Hozzánk is csak néha jön, mert távol élünk egymástól.
Azon az estén felhívtam őt és meghívtam vacsorázni és moziba is.
– Mi történt, jól vagy? – kérdezte az anyám aggódva.
Édesanyám eléggé pesszimista, mindig rosszra gondol, ha a telefonja este későn csörög.
– Úgy gondoltam, hogy nagyon boldog leszel, mert együtt akarom tölteni az időmet veled-mondtam én.
Az anyám rövid szünet ütán így szólt:
– Persze fiam tiszta szívemből örülök!
Péntek délután izgatottam mentem az édesanyámhoz, miközben az autómmal leparkoltam, megláttam őt, olyan szép és izgatott volt .
Az ajtóban állt, elegánsan felöltözve, a haja is beszárítva, nagyon elegáns volt, de nagyon szomorú is. Miközben beszállt az autóba elmondta nekem azt, hogy a barátainak eldicsekedett azzal, hogy ma meghívtam őt vacsorázni, el is csodálkoztak rajta.
Egy szép étterembe mentünk, édesanyám belém karolt és úgy lépkedett mint egy igazi hölgy, nagyon boldog és büszke volt. Felolvastam az étlapot, mert már nem látott jól, közben figyeltem őt milyen büszke és milyen szépen mosolyog.
– Régen amikor kicsi voltál, én olvastam el az étlapot neked.
– Akkor most eljött az ideje annak, hogy én gondoskodjak rólad!
Vacsora közben azokról a dolgokról beszélgettünk ami mostanában történt velünk, annyira belemerültünk, hogy lekéstük a filmet a moziban. Amikor hazavittem azt mondta, hogy örömmel eljön velem vacsorázni máskor is, de akkor ő hív meg.
Mikor hazaértem a feleségem megkérdezte tőlem, hogy telt a mai esténk.
Sokkal jobban, mint amilyenre számítottam – mondtam én.
Néhány nappal később az anyám meghalt, szívinfarktust kapott, minden olyan hirtelen történt, nem tudtam segíteni neki.
Pár nap elteltével kaptam egy levelet abból az étteremből ahol anyámmal együtt vacsoráztunk.
A levelet édesanyám hagyta ott:
– A második vacsorát kifizettem előre, de nem vagyok biztos abban, hogy el tudok menni. Két személyre van kifizetve, számodra és a feleséged részére. El sem tudom mondani neked, hogy milyen sokat jelentett számomra a veled együtt töltött este, az a drága idő amit együtt töltöttünk! Szeretlek fiam!
