„Itt a farsang, áll a bál!”- mondja egy népszerű gyermekdal kezdő sora, amely lényegretörően foglalja össze az egyik legvidámabb ünnepünknek, a farsangnak a lényegét. Az ünnepet, amely német mintára nálunk farsang névre hallgat, és amelyet más országokban, például az olaszoknál és a spanyoloknál karneválként emlegetnek. Amiben a nemzetek hagyománya megegyezik, hogy a húsvéti nagyböjtöt megelőző időszakról beszélünk, amikor a bálozás, a mulatozás, a gazdag lakomázás szinte kötelező jelleggel van jelen az emberek mindennapjaiban. A karneválok őshazájában, Velencében, már István napján (dec. 26.), míg Spanyolországban Sebestyén napján, vagyis január 20-án kezdődnek a vigasságok. Itthon a farsangi időszak január 6-án veszi kezdetét és tart egészen hamvazószerdáig, vagyis egészen pontosan húshagyó keddig, hiszen a hamvazószerda tulajdonképpen már a Húsvétot megelőző negyven napos böjt első napja. Csak zárójelben jegyezzük meg, hogy az utóbbi években elsősorban a vendéglátósok vezették be a „Torkos csütörtököt”, amely még egy legutolsó kulináris ünnepnap a megtisztulást jelképező böjt előtt.
Farsangi hagyományok eredete
A farsangot, amely eredetileg a tél és a tavasz háborúzását jelentő ünnep volt, a pogány kultúra fedezte fel magának, amelyet a keresztények kezdetben üldöztek ugyan, majd miután rádöbbentek, hogy ez az ünnep semmiféle veszélyt nem jelent a számukra, elfogadták és támogatták annak néphagyományokra épülő ünneplését. A bolondozásoknak, a táncos mulatságoknak ebben az időszakban se vége, se hossza, természetesen ebben az időszakban tartották régen a legtöbb esküvőt is és bizony, aki a vígasságok után sem talált párt magának, azt különösen a falu népe a „szájára vette”. Nagy hagyományai vannak a jelmezes felvonulásoknak, jelmezbáloknak is.
A mohácsi busójárás, a legelevenebb farsangi népszokás
Itthon a jelmezes felvonulások közül is kiemelt hagyománya van a mohácsi busójárásnak, amely 2019-ben felkerült az UNESCO szellemi örökség reprezentatív listájára, ami elsősorban az évek óta aktívan hagyományt őrző busó csoportok, a jelmezkészítők és a maszkfaragók nemzetközi elismerése. A busójárás egyik sajátossága az egyedi kivitelezésű faragott, állatvérrel festett maszkok, illetve a bundájával kifordított birkabőr gúnyák, amelyeket derékban lánccal, vagy éppen kötéllel fognak össze és kolompokkal teleaggatva viselnek. Bizarr, kicsit félelmetes látvány, arról nem is beszélve, hogy a busók cselekedeteinek erkölcsi szabályait az ünnepekre „felfüggesztik” és mivel teljes inkognitóban vannak a maszk alatt, ezért gyakran, elsősorban a fiatal lányok „kárára” keverednek nem feltétlenül etikus helyzetekbe. Ennek ellenére, vagy éppen ezért évről-évre több tízezren látogatnak el Mohácsra a világ és az ország legkülönbözőbb tájairól átélni e népszokás hagyományait.
Farsangi „étszokások”
A farsangi szezonban a szakácsok igencsak kitesznek magukért. Ennek hagyománya egyrészt abból ered, hogy a néphiedelem szerint, ha bőségesen fogyasztanak ilyenkor az emberek, akkor a termés is bőséges lesz, másrészt pedig tartalékolni kell a 40 napos böjtre, ezért előtte „ami csak belefér” hangulat uralkodik a konyhákban. Magyarországon a legkedveltebb farsangi ételek közé tartozik a káposzta, a kocsonya, de a legkülönfélébb húsételeknek is jelentős szerep jut. Mindazonáltal a legnagyobb népszerűségnek és ismertségnek mégiscsak a farsangi fánk örvend.
Mint általában a néphagyományok többsége, a farsangi fánk sem kerülhette el a szerelemmel való „társítását”. A hagyomány szerint a lányok a saját maguk által készített fánkot annak a legénynek adták, akinek szerettek volna tetszeni, akit kiszemeltek maguknak. Amennyiben aztán együtt „törték meg”, szinte biztos volt, hogy hamarosan esküvő lesz, hiszen a fánk oldalán körbefutó szalag (innen az elnevezés: „szalagos fánk”) a karikagyűrűt jelképezte.
Farsangi fánkok és kekszek, amelyek nem hiányozhatnak az ünnepekről
A farsangi édességes tálakról semmiképpen nem hiányozhatnak a saját készítésű fánkok és kekszek. A fánkok esetében természetesen nem árt, ha egy kis rutinnal rendelkezünk már, mivel kicsit kényesebb az elkészítésük. Különösen igaz ez például a hagyományosnak mondható fánkra, az ún. lángos fánkra és a pudingtöltelékes fánkra, de a csörögefánkot sem a kezdőknek ajánljuk elsősorban, bár elkészítése egyszerűbb és rövidebb ideig is tart, mint a „hagyományos fánkok” elkészítése. Természetesen, ha félünk egy kicsit mindjárt fánkkal kezdeni a konyhai pályafutásunkat, akkor azokat a könnyen elkészíthető kekszeket ajánljuk elsősorban, amelyek szintén nélkülözhetetlenek a farsangi mulatságokról.