A vadon élő delfinek átlagos élettartama 20–30 év, míg a delfináriumban ez a szám legalább felére csökken. És néhány állat mindössze néhány évet képes csak a medencében élni. Nyilván azt sosem reklámozzák, amikor a halott állatok helyére újakat hoznak. Mert a show-nak folytatódnia kell… Számos országban már törvény tiltja a delfináriumokat, illetve az abban folyó tevékenységet, míg más államokban ez a szórakozás törvényesnek tekinthető. De gyakran igaz, hogy a nézők egyszerűen nem értik, mi is folyik valójában a kulisszák mögött.
A BIDISTA zerkesztősége úgy döntött, hogy megtudja, milyen feltételezések, mítoszok élnek a látogatókban a delfináriumokkal kapcsolatban, majd ezeket összehasonlítjuk azzal, amilyen körülményeknek valójában lennie kellene a delfinek, belugák, gyilkos bálnák és más hasonló állatok számára, amik az ilyen szórakoztató létesítmények lakói. Talán sok tényen meg fogsz te is döbbenteni.
1. mítosz: a delfinek mosolyognak, és ez azt jelenti, hogy olyan boldogok
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Ez a kijelentés főként a palackorrú delfinekkel kapcsolatban hangzik el, amelyeket a leggyakrabban szórakoztató műsorokban láthatunk. Azonban a „mosolyuk” nem más, mint az állkapcsuk anatómiai felépítésének jellegzetessége, ami egy állandóan vidám és jóindulatú teremtmény illúzióját kelti.
Tény azonban, hogy a delfinek nem szeretik a közönséget szórakoztatni. „Mosolyognak”, ha elégedettek, és akkor is, ha elviselhetetlenül rosszul érzik magukat. Csak nem tudják, hogyan kell boldogtalannak kinézniük.
2. mítosz: az állatok barátságosak és örömtelik
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A bőrükön fekélyek találhatóak. Érdemes megfigyelni például az „Ula” nevű kardszárnyú delfin jobb oldali melluszonyán a fekélyes bőrét.
A medencék fertőtlenítésére gyakran használnak klórtartalmú vegyi anyagokat. Ezek a vízbe jutva és a tengervízben megtalálható szennyezőanyagokkal való kölcsönhatás során olyan vegyületekké alakulnak, amelyek mérgezik állatokat, különböző betegségeket okoznak nekik, továbbá csökkentik az immunitásukat is.
Ha a klór koncentrációja túl magas, a víz szinte kimarja a medence lakóinak a szemét. Az állatok szó szerint megvakulnak. Éppen ezért gyakran a delfinek csukott szemmel úsznak, és néha úgy tűnik, hogy csak örömükben adnak hangokat. Amennyiben a vegyi anyagok mennyisége nem elegendő a káros baktériumok leküzdésére, akkor az állatok bőrét nem gyógyítható sebek lepik el.
3. mítosz: a delfin nyugodt és nem agresszív
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Sokan úgy tudják, hogy a delfinek visszhanggal kommunikálnak és ezt is használják a vízben való tájékozódáskor is. A kis medencékben azonban a hanghullámok visszaverődése a medence falairól komolyan befolyásolhatja az állat pszichéjét. Ha hozzáadjuk ehhez a hangos zenét, az állandó kiabálást és a tapsot, valamint a fogságban lévő delfinekre ható egyéb más tényezők kombinációját, nyilvánvalóvá válik, hogy a medencék lakói állandó stressznek vannak kitéve.
A delfinek vadon élő állatok, viselkedésük kiszámíthatatlan. Nem csak ők maguk és a gondozóik, idomáraik vannak veszélyben, hanem a műsor közönségét is veszély fenyegeti. Ezért nagyon gyakran a delfináriumokban élő állatoknak antidepresszánsokat és nyugtatókat adnak. De ezek sem szavatolják száz százalékosan, hogy nem következhet be időszakos támadás az állatok részéről.
4. mítosz: az állatok a tágas medencékben úsznak
A természetben a delfinek és a gyilkos bálnák naponta mintegy 160 km-t úsznak, és nagy mélységbe merülnek le. Nem számít, bármilyen nagyra is építik a mesterséges környezetüket, azaz a medencéket, az állatok élettere még így is csak legfeljebb 1%-a annak, mint ami természetes környezetükben a normál léthez szükséges lenne. Az ilyen kíváncsi és intelligens lények számára a tározó nem szolgál szinte semmilyen ingerrel.
Ennek következtében az állatok arra kényszerülnek, hogy körözzenek a medencében, ami miatt kialakul náluk az úgynevezett sztereotip viselkedés. Az ismétlődő értelmetlen mozdulatok és a „rituálék” különböző pszichológiai problémákat okoznak a delfineknél. Gyakran előfordulnak olyan esetek, amikor maguknak okoznak sérüléseket emiatt.
5. mítosz: ezek intelligens emlősök, ezért könnyen megtaníthatóak különböző trükkökre
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Alapos tudományos kutatások megerősítették, hogy a delfinek agyának nagyon összetett szerkezete van. Az állatoknak van önismeretük, továbbá csodálatos kognitív képességeik vannak. A delfin intelligenciája és a komplex viselkedése azonban nem mítosz.
Ugyanakkor az akváriumokban végzett trükkök kizárólag az élelemszerzés motivációján alapulnak. Jellemzően a napi táplálékbevitelt több részre osztják, az előadások számától vagy az edzésektől függően, így az előttünk trükköket bemutató állatok mindig kissé éhesek. Más szavakkal kifejezve: megértik, hogy ha nem teljesítik a programot, egyszerűen élelem nélkül maradnak. Egyébként, a táplálék minősége gyakran sok kívánnivalót hagy maga után, mert a medencék lakóit fagyasztott és ténylegesen döglött halakkal etetik, amiket természetes környezetükben nem fogyasztanának el.
6. mítosz: az ócenáriumokban és delfináriumokban az állatok otthon érezhetik magukat
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A természetben a delfinek idejük és energiájuk nagy részét arra fordítják, hogy fajtársaikkal kapcsolatot keressenek és tartsanak fenn. Nagy csoportokban élnek, családokban. A szocializáció a teljes élet szerves részét képezi számukra. A delfinek zárt térben tartása több más állattal olyan, mintha egy embert olyan helyiségbe helyeznénk el, ahol idegenekkel együtt kell együtt lennie. Ez az erőszakos magány elpusztítja az állat pszichéjét.
Az az idomár, aki a népszerű TV-sorozat, „Flipper” forgatására készített fel delfineket, alaposan átértékelte nézeteit az állatok fogságban tartásával kapcsolatban, miután az egyik filmszereplő a karjában pusztult el az őt ért stressz miatt. Az ilyen esetek, amikor az egykori idomárok állnak ki az állatok védelmében a kereskedelmi hasznosítás ellen, koránt sem ritkák. Gyakran ők segítenek részletesebben megismerni a delfinek fogságban tartásának körülményeit.
7. mítosz: A mobil delfináriumok sok ember számára elérhetővé teszik a vadvilágot
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Amint már említettük, még a legnagyobb tározók, medencék sem képesek megközelítőleg sem biztosítani az állatok természetes élőhelyeit. A mozgó delfináriumok esetében ez még inkább így van, ez esetben hatványozottabban igaz, hogy nagy a stresszhatás és az állatokat sok káros hatás éri. Minden utazás alkalmával sötét tartályokban vannak, átlagosan 5-8 napig. Az ilyen szállítótartályok méretei általában nem sokkal nagyobbak, mint az adott állat mérete. Az ilyen tartályokban ráadásul gyakran nem is egy, hanem egyszerre 2-3 egyed utazik.
Érdekes, hogy az emberhez viszonyítva a mobil delfinárium meglátogatásakor az egészségkárosodás esélye is nő. A fogságban lévő állatok mikroflórája különösen veszélyes az emberre. A baktériumok és a kórokozók könnyen átterjedhetnek érintés útján, például az állatokkal történő fényképezéskor, vagy akár fröccsenő vízen keresztül is (melynek minősége a mobil delfináriumokban sokkal rosszabb, mint a hagyományos medencékben), miközben az első sorban ülünk.
8. mítosz: a delfinek igazi gyógyítók
Gyakran a delfináriumokban lehetőség van úgynevezett delfinterápiára is, ami magába foglalja az állatokkal való úszást, néha más különböző mozgási gyakorlatot is. Egy ilyen program több munkamenetre van osztva. A delfináriumok aktívan részt vesznek e szolgáltatás népszerűsítésében és reklámozásában, különösen a kezelésre szoruló gyermekek esetében. Gyakran a jegyeket hat hónappal előre meg kell venni, annyira népszerűek.
A delfinterápia előnyeiről szóló tanulmányok általában nem veszik figyelembe, hogy ennek hatása, már ha van egyáltalán, igencsak rövid életű, és hasonló a placebóhatáshoz. Leggyakrabban az utazás által okozott izgalom, az új helyzet, a fokozott figyelem és az elvárások, a mosoly és a jóindulat kelti a gyógyulás illúzióját. A delfinterápia egyik ellentmondása az is, hogy a delfinek gyakran megtámadják az embert a delfinterápiára során.
Számos dokumentumfilmet találhatunk, amelyek felfedik a delfines vállalkozások titkait. Például az Oscar-díjas „Az öböl” című film (The Cove). Azonban még azok megtekintése után is vannak olyanok, akik azt állítják, hogy ha minden állatot felszabadítanak, azok hamarosan el is pusztulnának.
Ezért semmi nem fog változni, ha az emberek továbbra is ellátogatnak a delfináriumokba. A kockázatok ellenére a cetfélék fogva tartása után a természetes környezetbe való adaptálása lehetséges, bár a valóságban igencsak nehéz és nagyon sok erőfeszítést és időt igényel.
Valószínűleg a legegyszerűbb módja a delfinek védelmének az, ha egyszerűen nem veszünk jegyet az ilyen attrakciókra. Oszd meg ezt a cikket barátaiddal, ismerőseiddel, ha ők még nem tudnak erről!
És te már voltál delfináriumban? Ha igen, a fentiek után szeretnél újra ellátogatni egy ilyen intézménybe?
Képek forrása: richardobarry / instagram
