A gyerek olyan, mint a szülei! Ne kiabálj rá, az nem megoldás!

A statisztikák azt mutatják, hogy átvesszük a szüleinktől a nevelési módszereket. Pedig sok nevelési elv már elavult, mint ahogyan a kiabálás is. Amikor a gyerek nem fogad szót vagy csúnyán válaszol, akkor ideje, hogy elgondolkodjunk azon, hol hibáztunk és hogyan tudnánk ezt a hibát jóvátenni.

A gyerekek az életünk virágai, ezért nyugodt és szerető családban kell felnőniük, amit mi nyújtunk a számukra. A folyamatos ordibálás nem megoldás, ettől a gyerek nem lesz se tisztelettudóbb, se jobb tanuló.

1. Ne kiabáljunk a gyerekekre

Amikor egy gyerekre kiabálunk, az agresszivitást a gyerek úgy beszívja, mint egy szivacs és ezt idővel majd valakire rázúdítja.
Csillapodjunk le és gondolkodjunk el azon, hogy mi okozza ezt a viselkedést. Készüljünk fel a kellemetlen szituációkra és amikor olyan helyzet adódik, akkor nyugodt hangon válaszoljunk.

Nem tudjuk visszafogni magunkat? Nem mindig könnyű!.Először is gondoljuk át mi az ami irritál bennünket és kiabálásra késztet. Legyünk mindig felkészülve arra, hogy a gyerek sok dolgot csinál, amivel bosszant minket. Hangosan hallgatja a zenét, nem kap jó jegyet, nem rak rendet. Mi vagyunk a felnőttek, nekünk kell tudnunk viselkedni. Számoljunk el magunkban tízig, ha ezt a trükköt alkalmazzuk, akkor már szégyenünkben sem fogunk a gyerekre kiabálni.

2. Ne kérjünk túl sokat a gyerektől

Mindenki számára a saját gyereke a legjobb még akkor is, ha nem szerez érmet a sportban, vagy nem ő a legjobb tanuló.
Ne gondoljuk azt, hogy az utódunk olyan kell legyen mint amilyenek mi voltunk, az ő korában és ne kérjük az olyan dolgok megvalósítását tőle, amit nekünk nem sikerült elérnünk. Segítsünk a gyereknek megtalálni azt ami őt a legjobban érdekli és azt fejlesszük.

3. Keltsünk jó benyomást

A gyerek a szülő tükre, ő mindent rólunk másol. Kápráztassuk el a gyereket a tehetségünkkel, mutassuk meg neki mit tudunk, milyen erősek és nyugodtak vagyunk. Így nagyobb lesz a tekintélyünk a gyerek előtt és minden jót megtaníthatunk neki.

4. Beszélgessünk a gyerekkel, segítsük őt és győzzük meg

A szülő és a gyerek között a legnagyobb megértés kell legyen, beszéljük meg a gyerekkel a napi történteket, ne csak a tanítójuk legyünk, hanem a barátjuk is. Teremtsünk olyan légkört a családban, ahol a gyerek biztonságban érzi magát és tudja, hogy mindig meghallgatjuk és segítjük őt. Győzzük meg a gyereket arról, hogy csak ő tudja formálni az életét. Egy szerető és megértő családban értékes felnőtté válik egy gyerek.

5. Az együtt töltött idő legyen értékes

Az együtt tanulás, a színházi előadások, pozitívan hatnak a gyerekre és jó irányba fog haladni a fejlődésük. Ez főleg kicsi korban fontos, amikor a gyereknek még csak a szülő mutat példát. Ha a gyerek azt érzi, hogy nem figyelünk rá eléggé, akkor más figyelmét fogja keresni, de nem biztos, hogy annak pozitív hatása lesz rá.

6. Ne kerüljük a gyerek által feltett kérdéseket

Ha a gyerek egy kényelmetlen kérdést tesz fel, akkor is válaszoljunk neki. Néha a gyerek nincs felkészülve arra, hogy megkapja a szükséges információt, de a bizonytalanság zavaros érzéseket kelt benne. Egyenes válaszokat adjunk, ha a téma amiről beszélgetünk kellemetlen a számunkra akkor is.

7. Ne védjük túlságosan a gyereket

Egy szülő fel kell készítse a gyerekét az életre. Ha túlságosan óvjuk a gyereket mindentől, akkor nehéz lesz a kamasz és a felnőttkora. A családban adódó problémák is hozzásegítik a gyereket a személyisége fejlődéséhez.

8. Ismerjük be, ha hibáztunk

Ha nem volt igazunk egy beszélgetés folyamán, akkor ne féljünk beismerni. A mi méltóságunk ettől nem fog csökkenni, de a gyerek csodálkozni fog azon, hogy milyen korrektek vagyunk.

Próbáljuk meg a fentiekben elsoroltak alapján nevelni a gyerekeinket azért, hogy értelmes felnőtté váljanak.