Jeremy Kuhn, matematikaprofesszortól egyszer egy diák megkérdezte azt, ami minden diákot aggaszt a világ bármely pontján is éljen: „És hol fogom tudni használni ezeket a szinuszokat, koszinuszokat, integrálokat, a geometriát és az algebrát?”
A legtöbb kollégájától eltérően Kuhn nem esett kétségbe, és még 5 okot is meg tudott nevezni, miért fontos a matematika mindenki életében.
Talán vannak olyanok, akik vitatják Jeremy érveit, de egy biztos: nem lehet ezeket az érveket tagadni, olyan meggyőzőek.
-
A matematika megtanítja beismerni, ha hibázol
És nemcsak felismerni a hibákat, de tanulni is belőlük annak érdekében, hogy legközelebb elérjük a régóta várt győzelmet egy megoldhatatlan feladat felett.
Tegyük fel, hogy Carl és Clara egy táblára írt egyenlet előtt állnak. Clara biztos abban, hogy az egyenletet helyesen oldották meg, viszont Carl biztosan tudja, hogy nem. Egy óra elteltével ezek ketten még mindig ellentétes véleményt képviselnek, csak most már Clara véli úgy, hogy az egyenlet megoldása téves, és Carl köti az ebet a karóhoz, hogy a megoldás márpedig helyes. Hihetetlen helyzet, nemde? Pedig a matematikusok szinte minden nap találkoznak ilyen helyzetekkel.
Kérdezd meg bármelyik tanárodat, hogy mit lehet tenni ebben az esetben, amikor a probléma nem oldódik meg? A válasz nagyon egyszerű lesz: „Kezd el elölről és próbáld meg másképp. És ami a legfontosabb, ne aggódj az elkövetett hiba miatt, mert az volt az, ami végül feltárta a helyes megoldás felé vezető utat!”
2. Pontos és helyénvaló szóhasználat
A pontosság, nemcsak a királyok, hanem az összes matematikus udvariassága is. Ezzel eléggé nehéz vitatkozni, mert minden egyes kifejezésnek és minden jelenségnek nagyon világos és egyértelmű definíciója van.
Biztosan sokan emlékeznek arra, hogy a tanárok miként követelték meg tőlünk, hogy azt a sok képletet, számot könyv nélkül tudjuk, a Pitagorasz-tételről nem is beszélve. Az iskolában nem volt elképzelésünk sem arról, hogy ez a tudás miként lehet hasznos számunkra. De gondoljunk arra: mindig úgy mondunk ki szavakat, hogy még egy másodpercig sem vonjuk kétségbe a jelentését? Meg tudod válaszolni a kérdést gondolkodás nélkül, hogy mi a világ, mi is igazából a boldogság vagy mi az a szeretet? Vajon ezekre a kérdésekre adott válaszaid megegyeznek a szeretteid által adott válaszokkal? És ami a legfontosabb: a matematikának hála, képes leszel arra, hogy megnevezz valamit, amelynek nincs pontos definíciója!
3. Pár lépéssel előrébb gondolkodni
A matematikai feladatok megoldása olyan, mintha sakkoznánk. Minden rossz, gondatlan lépés katasztrofális következményekkel járhat.
Milyen gyakran rontottuk el a házi feladatot algebrából egy nyamvadt plusz-mínusz hiba miatt!? Még a legkisebb tévedés is meghiúsíthatja az egész tervet, és hatalmas akadályt jelenthet a kitűzött cél elérésének útján. De a matematika arra tanít bennünket, hogy legyünk figyelmesek, továbbá, hogy felelősek vagyunk saját cselekedeteinkért. Nem is kicsit, igaz?
4. Nem úgy, mint mások, hanem ahogy mi saját magunk
„Amit most állítok, az a hamis”, hangzik a híres „hazugság paradoxonja”, ami a lehető legpontosabban leírja, hogy mi történik a modern tudományban.
Számos tétel, szabály és axióma, amelyeket korábban helyesnek tartottak, ma már nem működik. Ez azt jelenti, hogy még a leghitelesebb véleményben sem szabad vakon megbízni, amíg meg nem bizonyosodunk róla magunk is. A tudósok ezt „egészséges kritikának” nevezik, amire a matematika nagyon jól megtanít.
5. Sosem adjuk fel!
Végül is, ha nem oldjuk mi magunk meg a feladatot, valaki más megoldja helyettünk. Akkor miért ne legyek hát én az első?
