Ez történik egy nagyszülő szervezetével, ha az unokájára vigyáz

Egy nemrég megjelent kutatás szerint azok a nagyszülők, akik sokat vigyáznak unokájukra, tovább élnek. A tanulmány az Evolution and Human Behavior című folyóiratban került publikálásra.

A kutatásban több mint fél ezer 70 év feletti személyt vizsgáltak meg. Az eredmények egyértelműek: Azok az emberek, akik segítettek az unokákkal kapcsolatos teendők elvégzésében (akár nevelés, akár felügyelet, közös programok) átlagosan 7 évvel (!) tovább éltek.

Azok, akik senkiről sem gondoskodtak, átlagosan 4 évvel élték túl a tanulmány befejezését. Ezzel szemben az unokákkal sok időt töltő nagyszülők fele 10 évvel élte túl a kutatás befejezését! A szakértők szerint a nagy különbség annak köszönhető, hogy az idős emberek számára kulcsfontosságú, hogy megőrizzék motivációjukat és aktivitásukat, ebben pedig óriási segítség egy unoka, aki puszta létével célt, örömöt, és elfoglaltságot ad a nagyszülőnek.

„Ez az élettartamot meghosszabbító kapcsolat egy olyan folyamatnak köszönhető, ami az evolúciós múltunkban gyökerezik, amikor az utódok gondozásában való részvétel kulcsfontosságú volt a faj túlélése szempontjából is.”

– mondta Sonja Hillbrand, a kutatás egyik szerzője, a Bázeli Egyetem pszichológiai tanszékének munkatársa.

„Azok a nagyszülők, akiknek nincs érdemi kapcsolatuk az unokáikkal, elkerülhetetlenül érezni fogják ennek negatív hatásait.”

– tette hozzá a szakember.

A nagyszülők szerepe azonban nem csak addig fontos, amíg az unoka kicsi. A kamaszkorban lévő, vagy már felnőtt unokák segítése is pozitív egészségügyi hatásokkal jár a nagyszülők számára a tanulmány megállapítása szerint. Az a tud, hogy mások számítanak ránk, és a segítségünkre, célt és energiát ad idős korban is.

„A gondoskodás és a szoros emberi kapcsolatok célt adnak számunkra, hasznosnak érezzük magunkat a társadalomban, ez utóbbi különösen fontos egy már nyugdíjba vonult ember számára, aki így semmiképp sem érzi magát tehernek. A törődés fizikálisan és szellemileg is aktívan tartja az embert.” – vonta le a tanulmány következtetéseit Bruno Arpino, a spanyol Pompeu Fabra Egyetem professzora.