Az évezredek alatt létrejött természetes vadállomány szabályozásában fontos szerepet játszik a szürke farkas (Canis lupus). A Magyarországon fokozottan védett faj természetvédelmi értéke negyedmillió forint egyedenként. Bedő Péter nagyragadozó-kutató, a Börzsöny Alapítvány önkéntese beszámolt róla, hogy idén februárban a felszerelt kameracsapdának köszönhetően kétszer is megfigyelhette feltehetően ugyanazt a farkast. A frissen esett hóban a farkas lábnyomait is felfedezte a hónap végén.
A Börzsönyben -úgy mint a többi magyarországi erdőben is- hatalmasra nőtt a vadállomány. A vadászok által meglőtt nagyvadak és az elhullott vadak bőséges táplálékforrásai a farkasoknak. Ezért nem jelentenek veszélyt a háziállatokra, valamint a sebesült, vagy életképtelen, beteg példányok gyérítésével elősegítik a vadpopulációk egészségének megőrzését. Ez természetes módon segíti elő az erdők megújulását, és a természetes élőhelyek optimális állapotát.
Mint minden vadon élő állat, a farkas is tart az embertől, ezért kicsi az esélye annak, hogy a kijelölt turistautakon találkozunk velük. Amennyiben mégis egymás útját kereszteznénk, nem kell aggódnunk, mert a farkas nem tekinti az embert zsákmánynak. Sokkal nagyobb veszélyt jelent egy kölykeit védő vaddisznó koca, vagy egy kóbor kutyákból összeverődött falka.
A dunaipoly.hu cikkében megjelent összeállítás ad néhány tanácsot arra az esetre, ha farkassal találkoznánk:
1. Ha a kutyánkkal sétálunk az erdőben, SOHA ne engedjük szabadon kószálni, mindig használjunk pórázt!
2. Hangos rákiabálással elijeszthetjük a farkast.
3. Semmiképpen ne etessük az állatot!
4. A farkas zsákmányát ne próbáljuk elvenni, vagy a farkast elzavarni a megszerzett zsákmányától.
5. Ne szaladjunk, és soha ne üldözzük a farkast!
6. Amennyiben kényelmetlen számunkra a találkozás, nyugodtan, az állatot szemmel tartva, lassan, hátrálva távozzunk.
7. Ha egy barlangban észleljük a farkas szaporodó, vagy búvóhelyét, amilyen gyorsan lehet, távozzunk!
Kapcsolódó cikk: Kamera előtt találkozott a hiúz és a róka
